だんご、だんご、だんご、だんご、だんご、だんご大家族。。。

Ha sose Unoztál még 8 különböző nemzetiségű emberrel egyszerre japánul, akkor nem éltél igazán.

Úgy alakult, hogy valahogy szinte mindenki összegyűlt az egyetemi közös "nincs jobb dolgom ezért ebben a szobában lógok, hátha történik valami" szobában. És előkerült egy ilyen elnyűtt ezeréves Uno-pakli. Nagyon hamar kiderült, hogy bár a játék alapvetően egy hűtőmágnes minden bonyolultságával bir, de mindenki kicsit máshogy tudta a részletszabályokat. Bár tényleges japánból csak kettő volt az asztalnál, még ez itt a közvetitő nyelv, annál is inkább, mert senkinek sincs halvány segédfogalma sem arról, ki mennyire beszél angolul. 

A dolog meglehetősen kaotikus, viszont szinte folyamatos beszéd megy minden egyes körben. Jó, mondjuk az Uno nem is az a "folyamatosan kussolva nézem a kártyáimat" játék.

Új felfedezettem a mosógép. Mégiscsak másfél hete itt esz a fene, lassan megkerülhetetlenné vált, hogy mossak. Ez némelyik itthoni mosógéppel sem egyszerű, pedig ott legalább sejted, mit takarnak a feliratok. Itt egynek rögtön mindenen kanjis felirat van (bár a nagy piros "Sztátó" feliratot mostanra még a nem japános olvasóim is meg tudnák fejteni), és bár az egész úgy indult, hogy szótárgéppel és a "kanji és kana"-val ak ezemben álltam a gép fölött vagy 20 percet, igy is csak 70%os bizonyosságom volt arról, mit is csinál az szerkezet pontosan. Zavaromat tetézte, hogy láthatóan semmilyen nyilás nem volt a gépen az öblitő számára, magát a mosóport is egy kis zsákba kellett tenni, ami lógott a mosógép belső falán. Érdeklődésemre a házinéni úgy nyilatkozott, hogy az öblitőt a mosóporral együtt kell a gépbe rakni, ergo öntsem csak rá a ruhára azt' jóidó. Ehhez vegyétek még azt is hozzá, hogy amit én "herbal softer" néven vettem, az valszeg öblitő, de ebben se lehettem 100%. Nyilván ki lehetne szótárazni a teljes leirást a cimkén, de ez nagyon hosszú időbe telne, mert a szótárgépembe nem lehet kanjikat beirni, a "kanji és kana" meg hasznos könyv ugyan, de nem a gyors keresés eszköze feltétlen. 

Szóval egy életem, egy halálom, ruhatáram jó egyharmadát rábiztam a szerkezetre és megnyomtan az "áram be" gombot. Itt szerencsére egyszerűsödött a történet, mivel a programválasztó gomb automatikusan belállitotta a többi gombot, igy nem volt teljesen gond hogy azok közül nem mindent értettem. Eltelt nem egészen egy óra, sipszó, és huss, egybemaradtak a ruhák, és olyan mosott hatásuk is lett, szal lehet hogy akkor jól csináltam. 

Ha már mosás volt - mivel amig az ment, úgyse hagyhattam el a lakást - gondolotam legyen kitakaritva is az egész. Porszivó helyett az analóg verziót - seprű-lapát - használtam, na és itt jött a humoros rész. Felmosórongy meg ilyenek ugyanis nem nagyon vannak errefelé, legalábbis én nem láttam egyet sem. Ami van helyette, az egy hosszú rúd végére erősitett szivacsos aljú müanyag fej, kb egy nagyobb porszivófejre hasonlit. Ez azonban magában semmire sem jó, kell hozzá venni "felmosó-kendőt", ami úgy néz ki, mint nálunk az ilyen tisztálkodó-zsebkendők, csak nagyobb, és bár a szaga pont olyan, de valszeg nem kézmosóba, hanem valami erősebb szerbe van áztatva. Na ezt kell a fejen meglévő lyukakba erősitve rátenni a felmosófejre, és ezzel mosod fel a lakást. Egy ilyen kendő kb egy fél szobára elég, utána cserélni kell. Érthetetlen módon sikeres volt a művelet, kb 5 ilyennel az egész lakást ki tudtam pucolni, és majdnem azonnal szárad. 

Találtam a suupáában dangot! Aki nem tudja: Ez ilyen pici, ragacsos tésztagombóc, mindenféle izesitéssel, jellemzően édesség, legalábbis én ilyet vettem. Kicsit félve vettem le a polcról pont azt amit kiszúrtam végül, mert nagyon vad szineik vannak ezeknek (zöld, szürke, az enyém ilyen narancsos-zselészinű volt), de szerencsére jóba nyúltam bele, ilyen szirupos-édes ize volt, kicsit a közel-keleti édességeknek van hasonló jellegük. 

Ja, és dango daikazoku. Aki ismeri, annak azért, aki nem, annak meg azért :) 

http://www.youtube.com/watch?v=qfgyKPQO9g8