2 hónap

Wow,  itt vagyok két hónapja. Ez lehet sok időnek tűnik, és visszaolvasva az is lejön, hogy elég mozgalmas volt, de nekem még csak úgy tűnik, tegnap jöttem, és alig csináltam valamit. Azért pár dolog változott a kezdeti időkhöz képest

És megint képek!

Sikerül a mai napon beszereznem egy csodás mikrosd kártyát a telefonomhoz, így sikerült az elmúlt hónap telefonos fotóihoz végre hozzájutnom. Ezért az alábbi bejegyzések frissültek képekkel:

http://nippon-pon.blogspot.hu/2012/10/blog-post.html
http://nippon-pon.blogspot.hu/2012/10/kigyok.html

Izakaya!

Rekordok könyvébe illően rövid felkészülés után megtartottuk ma (szerda) az izakayás prezentációt!

A dolog tehát alapvetően a japánban honos izakayákba járási szokásokat volt hivatott feltárni, két kedves tanárunk hozzájárulásával. Maga az Izakaya egy olyan vendéglátóipari egység, ahol adnak neked alkoholt jó pénzért, de emelett van egy csomó étel is, és most ne a zsíroskenyér-kategóriára gondoljunk, sashimi és tenpura is felbukkan ugyanis az étlapon. Szóval kocsmának nem kocsma, mert van étel, bárnak ugyanezért nem bár, étteremnek ugyanakkor nem lehet nevezni, mert a fő hangsúly az italozáson van, alapvetően ezért mennek ide az emberek, mert inni szeretnének. 

Újra apróságok

A helyi alapanyagokból sikerült egészen tűrhető paprikáskrumplit összeütni. Oké, a pirospaprika otthonról volt hozzá, de azért kicsit féltem, hogy itt mindennek más íze van kicsit, de végül megtévesztésig hasonló lett az élmény. Vicces, hogy kb egy hónap többé-kevésbé rendszeres főzés után most kellett olajat vennem, mert itt semmihez nem használják szinte...oké, tempurát nem próbáltam még csinálni, de amilyen macerás, sztem inkább majd veszek.

Eredményhirdetés!

Lezárult a poll az üdítőtesztről, nesztek eredmények! Végül 11 ital került be, ehhez még én hozzáveszek 4-et más forrásból. Az igazi fanfavorit a dragonball-ital volt, fogalmam nincs milyen de most majd lesz lehetőségem megtudni :)  A zárójel előtti szám a leadott szavazatok számát jelenti.

Még nem tudom, mikor lesz időm ezt megcsinálni, valszeg szép lassan készítem el az anyagot hozzá, szal sztem minimum 2 hét múlva lesz belőle valami. Addig lehet fogadni, melyik milyen!

egész nap fát vágott és tortát hegesztett az erdőben

Sikerült rizst kalapálnom.

Vasárnap voltam ugyanis Mochi-készítésen. A Mochit lehet hogy többen ismeritek, fehér rízstészta-gombóc, amelyben jellemzően van valami töltelék, jelen esetben édesbab-püré. És oh, ez egy édesség. Nálunk a kínai büfékben tűnik fel az egyik változata, bár eléggé másmilyen, de máshoz nem tudom hasonlítani.

Már megint eszek

Én komolyan, nem értem ezt a világot. Én csak egy szoba-konyhát bérlek itt, a helyi viszonyok mellett potom pénzért, szóval nem hinném, hogy errefelé cserediákonak szobákat kiadni az évezred biznisze. A házinéni mégis kb. úgy viselkedik velünk, mintha családtagok lennénk, most megint elvitt minket ebédelni, elvileg karácsonyozni (később nem nagyon lett volna ideje rá, ezért most). Kb. egy hónapja vitt el munket ugyanígy egy japán étterembe, most olasz kaját ettünk, véletlen pont ott, ahol annó a mentor-tanárommal is voltunk. És nem 3-4 emberről beszélek most, hanem vagy 10en voltunk összesen.Szóval az ilyesmit még szokni kell. 

Magyarországról, szeretettel

Yatta, péntek délután sikeresen bevezettem egy rakat gyerkőcöt a magyar kultúrába :D

Az úgy volt, hogy betereltek minket egy nagy tornaterembe, ahol már folyt valami csodaesemény, az egész közepén három általános iskolából összeverbuvált vagy 100 gyerek nézte a helyi rendőrzenekar big-bandre átálmodott kishableány-besztofját, amire - gondolom rendőrnők lehettek - táncosok mutattak be valami koreográfiát. 

Mikor ennek vége lett, akkor jöttünk mi.

Villamos

Péntken megyek egy rakat általános iskolásnak bemutatni Magyarországot. Elég sokmindennel készültem, részletek majd a pénteki bejegyzében. Az viszont valószinü, hogy a legnehezebb dolog az lesz, hogy elmagyarázzam nekik, hogy mi találtuk fel többek között a villamost. 

Miért probléma ez? A villamos japánul úgy van, hogy "csincsindensá". Ebből a "densá" a vonat. A "csincsin" rész a tanárom, (aki az egészet felhozta) szerint abból jön, hogy a villamost ezt a hangot adja ki menetközben (v.ö. "csillingel"). 

Namost ez szép és jó, de van egy kis probléma. Ugyanis japánul a "csincsin" nem csak ezt jelenti, hanem mást is, olyan valamit, ami az esetek döntő többségében (hacsak az ember el nem kap valami nagyondurva betegséget) nem szokott csillingelni. Szabadfordításban ezért a csincsindensá úgy fog hangzani, mintha azt mondanám hogy "kukivonat". Namost tegye fel a kezét, aki ezt egy csapat ötödikesforma gyerek előtt úgy ki tudja mondani, hogy se ő, se a gyerekek ne kezdjenek el harsányan kacagni :D

Szpeshul Edison

A helyzet az, hogy ez a hét kicsit rázósan alakult, volt egy zh hétfőn az eddig vett könyvből (igen, egy bő másfél hónap alatt végigvettünk egy egész könyvet, go figure), emellett volt egy kisebb szóbeli szerdán, és két "sima" teszt kedden, mindemellett pénteken megyek az iskolába gyerkőcöknek magyarországról mesélni. És mindez csak az egyetemi elfoglaltság. Szóval kitalálható, hogy a szabaidőm kevés, úgyhogy ma pl. nem nagyon tudok semmi érdekesről írni. Ezért most megkaptok valamit, amit már többen kértek, de eddig nem került rá sor. Nevezetesen.

Mit egyen itt az ember, ha nem különösebben nagy rajongója a keleti konyhának?

Hakama

A kendó edzésen a mester úgy mellékesen megemlítette, hogy lassan mi lenne ha hakamát hordanánk a játszóruha helyett. Itt ugyanis ehhez nem kell semmiféle rangfokozat sem. Namost ez a megfogalmazás japán embertől azt jelenti, hogy vihargyorsan elmész fiam és szerzel ilyet, vagy jön a beton. 

Szavazz!

Eljött az idő, ütött az óra. Lefotóztam két teljesen random italautomata részletes kínálatát, és most TE rajtad is múlik melyik 10 termékről lesz részletes teszt a közeljövőben! A vonatkozó szavazóablakot a blog főoldalának legalján találod, elég igénytelen de nem tudtam rájönni, hogy lehetne a bejegyzésbe betenni. Valamiért a választások színét az istennek se akarta engedni megváltoztatni, ezért nincs háttérkép azon a részen, mert nem látszana a szöveg. 

Rain on my parade

Ma is fesztivál volt, ezúttal kicsit később érkeztem meg. Délelőtt megint magyart oktattam, de ezúttal semmi egetverően érdekes nem volt, azt leszámítva, hogy a magyar többesszám szabályai nem tudom hogy alakulhattak ki. Az egész net feltúrásával ráakadtam egy szabálygyűjteményre, amely a jó 80%ot lefedi, de persze így is vannak kivételek. A felkészülésem nagy része azzal ment el, hogy próbáltam olyan szavakból összerakni a tananyagot, amikben nincsenek rendhagyó többesszámú alakok. És most itt ilyesmikre gondolok, hogy az "amerikai" az miért "amerikaiAK" és miért nem "amerikaiK". Az olyasmiktől, hogy tó-tavak egyelőre ideológiai alapon elzárkózom :D

Csináljuk a fesztivált

Ma volt az első napja az egyetemi fesztiválunknak. Ez eléggé hasonlított a már korábban említett városi fesztiválra: Az egyetem területén felállítottak egy csomó bódét-sátrat, amiben ezerféle ételt lehetett kapni. 

A dolog különlegessége az, hogy ezt TELJESEN A DIÁKOK SZERVEZTÉK. Ergó az egésznek semmi, de semmi felügyelete sem volt, egy rakás huszonéves ember (2-300) fogta magát, és azzal töltötte a hétvégéjét, hogy fesztivált szervez a többieknek. 

気

Érdekes dolog történt Kendó alatt. Úgy érzem, haladok valmerre. Persze, a fény az alagút végén lehet, hogy egy felém robogó vonat lámpája, és persze, még rengeteg dolog sehogy se megy, de a sensei MEGDICSÉRT, és erre eddig nem nagyon volt példa. 

Ezzel összefüggésben feltűnt, hogy most egyedül voltam külföldiként jelen, a lányok ugyanis nem érezték a motivációt és passzolták a napot. Elkezdtem gondolkodni, hogy vajon van e összefüggés, és azt hiszem, rajta vagyok valamin. 

Szíveslátás

Este volt egy kissé elkésett de annál lelkesebb fogadás az egyetemi kar részéről ahová legtöbbünket beutaltak. A legviccesebb az volt benne, hogy a tanárok is simán eldumáltak a diákokkal, én pl remekül elbeszélgettem a jogászprofesszorral akinek bemutattak a japán meg a magyar jogrendszerről. Bár ott egy kicsit izzadtam amikor azt kezdte el kérdezgetni, hogy nálunk egy vagy kétkamararás-e a parlament, meg hogy milyen államforma van itt, és hogy a miniszterelnőknek meg a köztársasági elnöknek milyen jogkörei vannak :D

Emellett az eseményen egy szekérderkényi kaját raktak ki asztalokra, lehetett enni-inni, sőt, az est végén a maradékból még vihettünk is!

"Mi sül ki ebből?" 1. rész

Miután az elmúlt héten úgy-ahogy sikerült bevásárolni mindenféle alapanyagból, elkezdtem végre saját kajákat csináni, ebből osztanék meg egy végtelenűl egyszerűt, az onigirit. 

Ez nem más, mint egy háromszög alakú rízsgombóc, aminek vagy a közepére raknak valami tartalmasabb ételt (hal, hús, zöldség), vagy valami ízesítőt kevernek a rízsbe. Fogyasztása kb. a mi szendvicsünkhöz hasonlít a legjobban, reggeli-uzsonna-vacsora, de 3-4 darab egy ebédet is megold.

Ismét apróságok

Megjöttek végre a saját kardjaink! Eddig ugyanis kölcsönkardokkal gyakoroltunk, de azért ez nem volt egy túl sokáig tartható állapot, szóval múlt héten szóltunk a boltosbácsi-mesternek (van egy ilyen is a vagy 4-5 tanár között, akik oktatnak minket). Úgyhogy ma már azokkal csépeltük a levegőt a mester lelkes instruktálása közepette. Ami furcsa volt, hogy elvileg volt külön női kard, de akárhogy néztük, semmi különbséget nem tudtunk felfedezni a normálishoz képest.

Emellett rögtön arra terelődött a szó, hogy bizony ruha is kell majd. Ezen kicsit meglepődtem, mert annó nálunk ez úgy ment, hogy egy bizonyos fokozatig még közelébe se mehettél hakamának, itt meg már most se ártana, ha lenne. Úh ez lesz a következő project.

Tsun-chan!

Délelőtt meghozták a kotatsumat! Jelenleg is épp elóla pislogva írom ezt a bejegyzést, úgyhogy lehet örülni, részletes beszámoló következik!

Az egész szett 3 részből áll. Van egy szőnyeg, ezen van az egész rajta. Ez igazából nem szükséges a dolog működéséhez, de úgyse volt szőnyeg a szobámban. Erre kerül rá az asztal, mint fő elem. Végül pedig az asztalszerkezet és az asztallap közé bekerül egy vastag takaró, ez harmadik darab. 

Nézzük kicsit bővebben!

"Zááááűnkóóókunótensiiiinooteeeeze...."

Megvolt a szónokverseny! Igen kevés alvás után és a tervezettnél némileg kevesebb felkészüléssel vágtam neki (jó, ha a szöveg 70%-a a fejemben volt), szóval nem nyerni mentem alapvetően. így is jó élmény volt, találkoztam csomó emberrel, kicsit kipróbáltam ezt az egész műfajt, meg hallottam másokat beszélni. Érdekesebb dolgok:

- Soha nem hallottam még magamat japánul beszélni, itt most kénytelen voltam, mert mikrofon volt. Sose voltam nagy rajongója a saját hangomnak (DE imádok beszélni. Na ezt add össze), ez nagyon fura élmény volt.

- Alapvetően háromféle előadó volt. Az egyik az, aki folyékonyan felolvasta a szövegét, ők valamit nagyon benézhettek, mert ez nem felolvasóverseny volt...

- Volt olyan, aki bár fejből mondta, de többször elakadt. 

- Néhányan fejből mondták folyékonyan.

- Volt egy nagyon érdekes srác, hihetetlen japánosan beszélt, folyékonyan, választékosan, még ha kicsit közvetlen stílusban is. Na, ő nem nyert semmit, azóta se tudom, hogy miért. Lehet a közvetlen stílus - meg az hogy egyedül ő nem volt öltönyben - ennyit rontott a pontszámon.

- 80% kínai volt, ezen meglepődtem.

歯っぴい？

Na ez megint olyan amit inkább átélni kell, nem pedig magyarázni, de azért megpróbálom :D

A fenti feliratot egy reklámtáblán láttam ma biciklivel az állomásra menet. A képen egy "jókafogaidlaci" jellegű fogorvosmodell-hölgyemény épp bájosan egy almába készül beleharapni. Amiért a szóviccblogra illene a dolog, az az, hogy a felirat kifejtve úgy hangzik, hogy "háppí?", ami az angol happy átirata lenne, de azt abszolút nem így írják, hanem a külföldi szavak átírására használt katakanákkal. Ennek a feliratnak az első  jele (amit "há"-nak kell olvasni) viszont a "fog" kanjijával van írva.  Há-ppí?

Remélem, nem csak nekem fáj.

Chazuke

Már megint hideg van. A legfurább az, hogy a szobában inkább van hideg mint kint, ezt egyelőre nem tudom feldolgozni, bár valszeg inkább bug, mint feature. 

Megint volt óránk a bácsival. Érdekes sztorit osztott meg a kommunikáció témában.

Én-Japán 1:0

Megtartottuk a prezentációt. A tanár sokkal jobb arc volt, mint az előzőleg sejtettük, gyakorlatilag nem hagyta, hogy mi ott kint makogjunk hárman a kb. 10 perces anyagunkkal, hanem csomószor megállított és a saját véleményével, kommentjeivel kb. olyen kerekasztal beszélgetéssé változtatta az előadást. Az elején persze mindenki izgult, de aztán egész baráti hangulat lett a végére :D

Megint apróságok

Holnap beszámolót kell tartanom egy japán szakfolyóiratban megjelent tudományos cikkből, ami az írott és a beszélt nyelv eltéréseivel foglalkozik, ezt ültünk le ma átbeszélni. Az a csodás helyzet állt elő, hogy két társam nem csinált még ilyesmit sose, én ugyan igen, de nem japánul, így aztán meglehetősen meg voltunk lőve. Azért összehoztunk valami szinopszist, a japán leányzó ígért összefoglalót is, a tanár is talán jó arc lesz, mert mi vagyunk az elsők. Remélem jól fog sikerülni. (spoiler: jól sikerült. A dolog logikájából adódóan ugyanis mindig másnap írom az aznapi bejegyzést, sza azóta már meg is tartottuk. De erről bővebben holnap)