egész nap fát vágott és tortát hegesztett az erdőben

Sikerült rizst kalapálnom.

Vasárnap voltam ugyanis Mochi-készítésen. A Mochit lehet hogy többen ismeritek, fehér rízstészta-gombóc, amelyben jellemzően van valami töltelék, jelen esetben édesbab-püré. És oh, ez egy édesség. Nálunk a kínai büfékben tűnik fel az egyik változata, bár eléggé másmilyen, de máshoz nem tudom hasonlítani.

Az egész úgy indult, hogy összegyűlt sok ember egy mezőn (egy tó mellett volt a városban), és nekiálltak rizst főzni ilyen marhanagy ötkilós üstökben. Miután ez megvolt, beleöntötték egy hatalmas kivájt fatörzsbe a még gőzölgő rÍzst, és elkezdték "kalapálni

Hatalmas nagy fakalapácsokat ragadnak, és elkezdik a labdaformába hajtogatott rizsmasszát ütni.

 

Ez az egész kalapálás tart vagy fél órán át. A cél az, hogy a rizs pépes állagú legyen olyannyira, hogy nyoma se maradjon benne a rizsszemeknek.".Ja, mindehhez az egészhez nem jó ám akármilyen rizs, hanem ilyen spéci mochi-rizs kell hozzá. Gyakorlatilag a dolog végére tészta lesz belőle. 

Ezután ezt kis gombócméretű darabokra szaggatják, és belerakják az ezzel párhuzamosan készülő babpürét, amely kb. a gesztenyepüré helyi megfelelője. A kész cucc aztán nyomban fogyasztható. Ahhoz képest, hogy édesség, meglepően tömős, ettem vagy 3 ilyet, és aznap már nem is nagyon voltam éhes. Emellett a kalapálás mellett a gombócgyúrásba is bevontak, úgyhogy megtapasztaltam a dolgot teljes mellszélességgel :)

Délután a Takasaki-beli Kannon szobrot sikerült megnézni. Előzőleg azt mondták, hogy "ilyen nagy szobor, biztos tetszeni fog". Én meg gondoltam valami 8-10 méteres dologra a város közepén. Aztán mikor kocsival megérkeztünk a város környéki hegyek közé, megláttam előbukkanni az úton EZT

Aztán odaértünk a tövébe

Szóval ez a nem semmi. Viszonylag új dologról van szó, alig 100 éves, és nemrég lett felújítva. A legviccesebb, hogy be is lehet menni, van benne egy múzeum csomó szoborral, és egészen a válláig fel lehet menni és kinézni az ablakokon. 

Maga a szobor a Buddhizmushoz köthető, Kannon bodhiszattvát ábrázolja. Őőőő, azt most eléggé bonyolult lenne elmondani, hogy ezek a boddhiszattvák pontosan mik, és mivel csak kb. egy féléves tárgy keretében tanultam buddhizmust, valszeg nem is én vagyok erre a legmegfelelőbb ember. Az abszolút kezdőknek legyen elég annyi, hogy kb hasonló szerepet töltenek be, mint a keresztény vallás szentjei. Ő nem buddha, de már majdnem az, ilyen nagyon magas szintet elért jóarc, aki segíteni akar rajtad, de nagyon. Meg valszeg a szobor köré épült túristacsalogató-iparon is segíteni akar, ugyanis a szoborhoz vezető ösvényen rengeteg bolt sorakozik, ahol vehetsz védőtalizmánt, jósloltathatsz, vehetsz kis szobrot, meg amit még szimpatikusnak érzel, az egyik boltban egy spanyol gitár is volt :)

Btw. TUDOM hogy van némi csúszás, de ez a hét valahogy túl próbál tenni az előzőn is: eddig volt 2 zh és egy prezentáció, és még csak szerdánál járunk :D Igyekszem pótolni, de lehet hogy ez csak péntekre jön majd teljesen össze.