Szent helyek

A Hiroshima-trip záróakkordjaként Ise városba látogattam el, ami Osakától olyan 3 óra vonattal. Erről a kisvárosról tudni kell, hogy Japán ősvallásának, a shintonak a legszentebb helye, kb. az egész ország vallási központja található itt. Egészen pontosan két szetély van itt, egy "belső" és egy "külső" szentély. A kettő közül a belső szentély a nagyobb és a híresebb, itt található meg többek között a napistennő, Amaterasu esszenciájának egy darabja is, emellett van egy olyan része, ahová az egyszerű földi halandót be sem engedig. A szentély legszentebb részébe ugyanis csak a császár - aki praktikusan főpap is - nyerhet bebocsátást, és ő is csak évente egyszer megy oda, nagy ünneplés keretében. Ez a rész teljesen le van kerítve, nem is lehet belátni, csak az épületek teteje látszik ki a kerítés mögül.

Nara

Az erre a napra kitalált úticélunk Nara városa volt. Erről a helyről azt érdemes tudni, hogy Japán fővárosa volt olyan jó 1200 évvel ezelőtt, mielőtt Kyotoba vonult volna az udvartartás. Elég jelentős kulturális élet folyt itt ennek megfelelően, ebben az időszakban főleg kínai hatásra. Ezért aztán jellemzően az onnan importált ”új” vallás, a Buddhizmus került előtérbe, tele van az egész város régebbinél régebbi Buddhista templomokkal. Ma főleg ezekről híres, turistaszempontból is ezeket érdemes leginkább megnézni.

Közjáték: Isten hozta önöket a Temető Motelben

Erről végül külön bejegyzést írok, mert nem akarom egyik másik trip bejegyzés hangulatát se elrontani, főleg, hogy ezután is csupa jó dolog jón, meg emelkedett hangulat meg minden, de muszáj leírnom amíg friss az élmény, mert nem hittem el, hiába láttam. És ezzel az év vége felé blogtörténelmi pillanat, az első negatív bejegyzés következik. Már ha nem számítjuk a sörös-karamellcukrot, de az inkább „9es terv az űrből” szinten volt rossz, és nem „bekapcsolt lángoló láncfűrész a seggedben” szinten.

Az úgy volt, hogy a szállást interneten foglalom mindig. Van egy relatíve megbízható oldal – a relatíve szó csakis e miatt az élmény miatt került be a leírásába –, ahol van egy kereső, aminek megadhatod a paramétereit a vágyott szolgáltatásnak és az ez alapján kidobja a lehetséges jelölteket. Lehet hely, ár, szoba jellege, ágyak száma és még számos egyéb feltétel szerint sorba rendezni őket, de a csóró egyetemista leginkább a legolcsóbb megoldást keresi. Ez figyelembe véve a japán viszonyokat, még így is fejenként 6000 forint körüli összeg, de ezért jellemzően kapsz valami minőséget. Van kép, vannak értékelések, elég megbízhatónak tartottam a rendszert.

Egészen mostanáig…

Szarvas, Kamisama, viziszentély

A nap egyetlen eseménye a Miyajima nevű sziget meglátogatása volt. Ez még szintén Hiroshimához tarozik, de eléggé távol esik a fő csapásiránytól – ezért nem is érintette a bomba, szerencsére.

Az odaútra több lehetőség volt, példának okáért egy kb. másfél órás villamosozás után egy komp. Ez ugyan ingyen lett volna a kombinált bérletünk menősége okán, de megakadt a szemünk a sétahajókázás opción, aminek ugyan megkérték az árát, de megérte. Végigvitt a hajó a ”folyón” egészen a tengeröbölig. Azért tettem a folyót idézőjelben, mert Hiroshima túlképp egy ilyen széles sziget – pont ezt jelenti a neve –, és ami folyónak tűnik, azt nehéz elválasztani a tengertől. Jó volt az időnk, ezért értelme is volt kimenni a a fedélzetre és figyelni ahogy felbukkan a sziget szép lassan.

Hiroshima, első rész

Amelyben arról lesz szó főleg ami kb. mindenkinek és a kutyájuknak is eszébe jut erről a szóról. A háború előtt egy random nagy iparváros volt, fontos hadászati kikötővel és pár műemlékkel, de ha nem történik itt valami 1945 augusztus 6. napján, akkor valszeg most se kapná fel erre a szóra több ember a fejét mint arra, hogy Niigata, Ishikawa, vagy éppen Kobe (tegye fel a kezét az a nem japános érdeklődésű olvasóm, aki a Kobe-marha kivételével bármit tud erről a városról).

De ne szaladjunk ennyire előre, odáig el is kellett menni valahogy.