2013. február 27., szerda

Történetek a mikrofonból

 Egyre furább számok kerülnek elő karaokézés közben. És most nem csak arra gondolok, amikor kitaláltuk, hogy a - helyiek szerint legalábbis - enyhén koreai kinézetű, és ezért mindenki által "kimdzsong"-nak hívott japán sráccal közösen elénekeljük a Pet Shop Boys-os "Go West"-et, mivelugye hogy Japántól nyugatra Észak-kórea van. Bár ez is fura de vannak furábbak is.

2013. február 26., kedd

A szintlépés fáj, avagy a manus kezének sorsa

Nem akartam ma megint írni de muszáj ezt még most ameddig van jobbkezem mert aztán nem lesz és nem tudom megírni és akkor majd csodálkoztok hogy mér szűnt meg a blog nagyhírtelen.

Szóval az úgy történt, hogy elmentem most megint kendózni egy kisebb (másfél hetes) kihagyás után. Ugyanis jórészt a hideg eltántorított a vándorúttól, kivéve azt az egy alkalmat, amikoris épp meglepetésszerűen karaokézni mentünk, és bizony amikor az a választás áll előttem, hogy vagy 20 perc fagyosszélben bringázás után kell csapkodnom másfél órán keresztül a levegőt, vagy tovább üvöltöm kórusban a józanul is csontrészeg kiállású szlovén haverral hogy "DIÁJOFDETÁJGEEEEEEER!!!!" akkor valahogy az utóbbi nyert. De most megint eljutottam a szent helyre, lángolt szívemben az elhatározás hogy bizony a célom az hogy jó legyek, és oly sok a harc, és a kűzdelem, de győőőőzelem vááár rááááám. 

Na, ennek meg is lett az eredménye.

2013. február 25., hétfő

Teszek rá diót

A jóval korábbi meggondolatlanságom most gyümölcsöt teremni látszik, az érdeklődő (vagy csak simán mazochista-perverz, a megfelelő aláhúzandó) közönség megfigyelhet engem Ma (kedd) este fél9kor a rádióihullámokon. Ez magyar idő szerint, ha még mindig 8 óra az időeltolódás, akkor délután fél2-t kellene hogy jelentsen.  Ehun a link ahol az internet csodájának köszönhetően a rádióhullámok eljutnak Maebashiból akár Celldömölkre is.
Jorosiku.
http://radio.maebashi.fm:8080/mwave

2013. február 24., vasárnap

"Tokyo Monogatari" Negyedik fejezet

Kis kihagyás után megint feljutottam a fővárosba, úgyhogy folytatjuk a történet. Akik lassan - és jogosan - felvetnék, hogy biztos más is van itt a fővároson kívül, azoknak jó hír, hogy kb. egy hónap múlva áthelyezem magam az ország másik felébe! Sajnos ez pénz és szabadidő igényes, ezért igyekeztem eddig a hétvégeken is simán megvalósítható Tokyo-tripeket. 

2013. február 21., csütörtök

Varázspálca

Rövid, összefüggéstelen bejegyzés következik, amelynek fő célja, hogy apropót adjon ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban mindenféle éttermekben evett kajákról képeket postoljak.

Az eltelt majdnem 5 hónap alatt ébredt bennem egy újszerű tisztelet a pálcika, mint evőeszköz iránt, gondoltam megosztom az ezzel kapcsolatos gondolatfüzéreket. 

2013. február 20., szerda

Szkúldéjz

A múlt pénteken megintcsak általános iskolásoknak mentem országismertetést tartani. 

Ezúttal kicsit más volt a rendszer. Aki emlékszik az előzőre, ott ugye én kaptam egy "standot" a tornateremben, és a gyerkőcök meg jöttek 8-9 fős csoportokban, volt kb 5. percem minden csoportra, és kizárólag analóg szemléltetőeszközök (úgy mint, kinyomtatott képek) által a rendelkezésemre. 

2013. február 12., kedd

Nó. Akkor.

Sokan azt hiszitek, hogy én folyton csak eszem itt.

És ez igaz is.
Többnyire.

De most rájövelre kerültem hogy nem csak kenyérrel él az ember, meg cirkuszt és kenyeret és egyéb közhelyek, szóval most a "cirkusz" volt épp soron, volt szerencsém ugyanis megnézni egy amatőr Nó előadást.
Mi  is az a Nó? társasjátékos olvasóimnak: az az épület, amit a shogunban 1 aranyért veszel és egy pontot ér. Mindenki másnak az alábbit jelenti kb:

2013. február 7., csütörtök

INGLIS, DUJU SZPíKIT????

Ezt már akarom egy ideje, de mindig volt valami aktuálisabb, ezért sose jutottam el idáig, meg amúgy is elég kommersz téma, amit körülbelül a szokolrádió is megírt már, meg egyébként is kicsit sztereotíp, de hátha valakinek újat tudok vele mondani, és úgy látszik ennek a mondatnak már sose lesz vége, úgyhogy kenjük.

2013. február 1., péntek

Trololololol-lololo-lololo-hohohohoho

Most elmesélem, hogy szociológiai kutatás címén hogyan trollkodtunk a japán boltosokkal.

A dolog úgy indult, hogy - ezt szerintem már említtetem, bár régebben volt - járok egy órára, aminek a becsületes címe a "figyeljük meg az emberi viselkedést!". Ez az amit az öreg bácsi tart, és mindenféle viselkedéstan, meg kommunikáció, meg egyéb dolgok kerülnek elő benne.
Namost, ő kiadta, hogy előadást kell tartanunk csoportokba szedve. A Téma nagyvonalúan a "bánomisén, végezzetek valami viselkedéssel kapcsolatos megfigyelést".