2012. november 3., szombat

Chazuke

Már megint hideg van. A legfurább az, hogy a szobában inkább van hideg mint kint, ezt egyelőre nem tudom feldolgozni, bár valszeg inkább bug, mint feature. 

Megint volt óránk a bácsival. Érdekes sztorit osztott meg a kommunikáció témában.


Japán vs Amerika, első menet: Adott egy japán nő, akinek amerikai férje volt. Amerika a helyszín, a társalgás is angolul folyt. A férj megkérdezte a nőt, hogy akar e esetleg egy jégkrémet a nő erre a "no, thank you"-val válaszolt. A helyzet az volt, hogy nagyon szeretett volna fagyit, de japánban akkoriban még inkább udvariasak voltak mint most (pedig ez nem könnyű), ezért aztán ő az ilyenkor használatos "いいえ、けっこうです"-t akarta angolra fordítani ezzel. Ez ELVILEG azt jelenti, hogy te köszönöd, nem kérsz valamit. DE. A Kyoto környékiek (lehet hogy nem csak ők, hanem ez általános, de én eddig sose hallottam még erről, és a bácsi váltig emlegette Kyoto-t) között az a szokás hogy ha valamit neked felajánlanak, akkor ezzel a frázissal vissza KELL utasítanod, aztán a másik ismét megkérdezi, hogy tényleg nem kérsz e, és akkor el lehet fogadni. Kb hasonló lehet mint magyarban az "jaj nem kellett volna", vagy a "de nem fogadhatom el". A nő ezt szerette volna. Amire nem számított, hogy Amerikában ha azt mondják hogy "nem", akkor az tényleg azt jelenti hogy "nem", ezért a férj konstatálta, hogy a neje nem kér fagylaltot és nem foglalkozott a dologgal többet.

Japán vs Amerika, második menet menet:Na ez viszont biztos hogy Kyoto-specifikus. Amerikai ember perfekt japán, vendégeskedik egy családnál. Telik az idő, és egyszercsak megkédik tőle (japánul beszéltek végig), hogy mit szólna egy kis Chazuke-hez. Ez a rízs és a tea házasságából keletkeztetett egyszerű étel, de ez most lényegtelen. Ő éhes volt és rábólintott a dologra. Csakhogy a kaja egyáltalán nem jött. Amit kérdeztek tőle, az a "お茶ずけはいかがですか?”aminek az értelme tényleg az, hogy mit szólnál egy kis chazuke-hez. Node. Amit a japán közölni akart vele, annak semmi köze nem volt a Chazuke-hez. Kicsit olyan, mint amikor vendégek vannak nálatok, és megegmlíted, hogy "nézzétek, hogy elment az idő", azaz szabadfordításban "miért nem mész már haza". A Chazuke ott jön a képbe, hogy a házigazda már nagyon szeretne egy kis chazuke-t vacsorára, ezért a kedves vendég tisztelettel húzzon innen a vérbe.

Az ilyenek után kezdek kételkedni abban hogy mennyire elméleti elképzelés az, hogy te megérts egy más kultúrából jött embert. Mert úgy tűnik, a különbségek sokkal mélyebbre nyúlnak, mintsem azt gondolnánk.

4 megjegyzés:

  1. Hmmm, ezek után mindig furán nézek a chazukera... Lehet h el akarnak küldeni? >< Ilyesmit még pont nem hallottam, bár rémlik h vmi hasonlóval azért már találkoztam. Nem a sorosoro...pamparamparam-t használják még ilyenre? Vagy azt a venég mondja ha el akar már menni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a sorosoro az vendég. És az a legérdekesebb, hogy a sorosoro viszont teljesen direkt, tehát nincs meg a nálunk divatos "delajoskájimmaradjatokmármégegykicsit" vendégmarasztalás.

      Törlés
  2. Engem mindig meglep az, hogy milyen klasszul meg lehet kultúrálisan indokolni a "nem akarom megbántani a másikat" c. nem működő bullshit-et, és hogy az illem sokkal előrébb való, mint az őszinteség. Azért ez valahol kultúrától függetlenül probléma, szerintem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez egy érdekes dolog, és ha nem lenne már így is vagy 6 hobbim és érdeklődési meg tanulási területem, biztos hogy elkezdenék nyelvszociológiával meg ilyesmikkel foglalkozni. A dolog sztem onnan eszkalálódott, hogy először tényleg udvariasságból mondtak valamit, aztán az elterjedt és elvárttá kezdett válni. Ezért aztán aki tényleg udvarias akart lenni, az efölé a szint fölé kellett hogy lépjen, ami egy idő után megint norma lett...végtelen ciklus

      Törlés