Merí küriszümász!

Kedves utasaink, kéretik leheverdni a fotelbe, magunk elé venni a bejglistálat, betárazni a forraltbort, eljött ez a nap is, karácsony Japánban!

Először pár dolog az abszolút avatatlanoknak: lévén hogy a kereszténység errefelé soha nem tudott igazán gyökeret verni pár százalék lelkes hívőn kívül, a karácsony is eléggé furán működik. Vallásos elemek vagy szimbólumok sehol, eleve ott indul a történet, hogy az amerikai verziót vették át, ahol a télapó hozza az ajándékot, és nem a "jézuska". Mindezt megfejelik még azzal, hogy az egész ünnep valamiféle - gondolom hasonló alapokon, mint nálunk a szocializmus alatti "a szeretet ünnepe" - második Valentin-napként üzemel: a japánok jellemzően nem családi körben, hanem barátnővel-baráttal töltik az egész napot és nagy fontosságot tulajdonítanak a "küriszümász déétó"-nak, vagyis hogy ilyenkor együtt hova mennek, mit csinálnak.

Ezzel együtt nincs az sem, ami nálunk, hogy minden sarkon karácsonyi díszek és dalok, télapó és iszonyatos vásárok meg rendezvények. VAN pár ilyen, erről lesz szó ebben a bejegyzésben is, de most, ahogy a szobámban ülök és gépelem ezeket a sorokat, egyáltalán nincs "karácsony" érzésem, és a fészbukkot se árasztják el a "bódokkarácsonyt" jókivánság-hegyek itt, pedig délután 5 van. Ma minden nyitva volt-van, és a holnapi nap sem lesz szünnap.  Igaz mondjuk, hogy mi a társasággal pénteken karácsonyoztunk, ahol mindenki vett egy ajándékot, azt becsomagolta, aztán ezt véletlenszerűen kapta meg valaki a másik 40 emberből. Nagyon változó volt a kirakat, a csokitól a plüssfigurán át a dry gin-ig bezárólag minden volt :D

Szóval mindent összevetve - bár egy kicsit tartottam attól, hogy lehangoló lesz - Japánban egyedül karácsonyozni sokkal jobb, mintha Magyarországon karácsonyoztam volna egyedül. Kb. olyan lehet mint nálunk amikor a Valentin-napot tölti egyedül az ember: az egész ünnepet itt nem is igazán érzi sajátjának szerintem Japán, az átlagember örül, hogy sokaknak most jó, de a legtöbben nem kerítenek különösen nagy feneket neki.

No persze, azért ez nem minden....

Ami viszont VAN itt karácsonyi hangulat címén, az egészen különleges. Fogtak egy elemet a nyugati tradícióból (a házak és közterek kivilágítása) és ezt egészen elképesztő szintre fokozták. Van itt ugyanis valami, amit úgy hívnak, hogy illumination....nem, a piáláshoz semmi köze. Ez konkrétan azt jelenti, hogy fognak egy rakat égőt, és nagy buzgón kivilágítanak mindent, amit egy adott helyen találnak. Ennek számos válfaja van: lehet hogy egy elkerített övezet másból sem fog állni, csak karácsonyfaégőkből kirakott fákból, állatokból, épületekből. Van olyan, hogy egyszerűen kirakják égőkkel az utcák fáit, de nem ám mint nálunk, díszítőjelleggel egy-két sort! A fát konkrétan nem lehet látni az égőktől :D A harmadik típus egy ilyen hang-és-fényjáték szett, zenére villódzik az egész táj körülötted, néha még lézershow is van közben. 

Ahová mi mentünk el szerdán, az a Haruna-hegyi illumination volt. Ide busszal kellett menni, vagy egy órás út volt fel a hegyre, de őszintén mondom megérte. Pedig hideg volt. Nem kicsit, nagyon. Kb. fél óra járkálás  után nem éreztem a kezem egyáltalán.....

Node, lássuk mi is ez: Az egész egy hatalmas park, ahol semmi nincs, csak fények. fák, árkádok, mezők, hintó-rénszarvassal, DELFINEK!!! Ez utóbbbiak nem tudom, hogy kerülnek a karácsony közelébe, de annyi baj legyen. 

Az egészet be lehetett járni, vagy 2 órát töltöttünk itt. Ezerféle szín, forma, minta volt itt. Az egészben az volt az érdekes, hogy nem az amúgy meglévő várost díszítették fel, mondván, legyen szép karácsonykor, hanem magából a díszítésből csináltak egy látványosságot, ahová külön el kell utazni messze, hogy megnézd. Viszont az egy egészen más jelleget ad a dolognak, hogy a környéken semmi más fény nincsen, szóval 110%ot kapsz az élményből

Volt fényből kirakott hintó, ahová be is lehetett ülni, meg híd, amin átkelhettél egy kis patakon.

Ja, és mindez ingyen. Pénzük onnan lett a dologból, hogy NYILVÁN a fagyban meg fogod kívánni a forró ráment, meg a húsos pitét, meg a forralt sake-t. Na, a forralt sakéről beszéljünk egy kicsit. A forraltbor hagyományait próbálja magához szólítani a történet, de ott "hibázzák" el, hogy addig forralják, ameddig az utolsó alkohol-mulekula is kiforr belőle. Ezután beleborítják a cukortartót. A végerdmény finom, és kifejezetten jólesett a fagyhalál küszöbén, de a várt alkoholos "folyékony kabát" életérzés sajnos elmaradt. 

 Itt most csak pár képet raktam be mutatóba, aki többre vágyik, a facebook felé irányítsa lépteit, ott van vagy kéttucat kép összesen!

És most arról, hogy a mikulás magyar. 

Nem, nem léptem be semmilyen tarsolylemezlovas klubba. De a tények makacs dolgok. És tagadhatatlan, hogy az egyik óvodában nem messze innen, csütörtökön volt egy magyar mikulás :D

Nem hiszitek? Tessék.

 Amint látható, "a télapó nem a régi már" :D

Naszóval, az úúúúúgy volt, hogy kaptam egy telefont mult vasárnap egy japán ismerőstől, aki óvodában dolgozik. Elmondása alapján minden évben külföldi szokott lenni náluk a mikulás, de idén senkit se találtak. Ez azért fontos, mert azt minden gyerek tudja, hogy a mikulás az külföldi, annyi suspension of disbelief még a 4 éves japán gyerekekben sics, hogy elfogadják a télapót mandulaszemmel.  És hogy nem tudnék esetleg én lenni a mikulás idén?

Hátmárhogyafenébene :D

A technikai részletek úgy néztek ki, hogy a gyerekek egy teremben voltak, a szülők is összgyűltek és osztályonként mindenféle dalt és verset adtak elő nekem a többnyire rémülten csodálkozó gyerekek (a többség először látott télapót). Az óvónéni hozzám japánul feltett kérdéseire nekem anguolul kellett volna válaszolnom (mert a télapó ugye külföldi! DE japánul azért ért. Csak válaszolni nem tud. Ne keresd a logikát benne). NODE! Kiderült, hogy az egyik gyerek félig angol, ezért az angol se volt elég autentikus. Itt csapott belém az isteni szikla, hogy dehát a télapó eredetileg Lappföldi, az meg Finnországban vagy hol van. A Finn nyelvre meg - függetlenül a tényleges rokonságtól - melyik hasonlít, na melyik:?

Úgy bizony. A télapó a japán óvodásokkal magyarul beszélt :)

Nagyon aranyosak voltak amúgy, minden csoport énekelt vagy verset mondott (néha nehéz volt a különbséget megállapítani), aztán egyesével elém jöttek, megfogadtak valamit (pl hogy többet fog tanulni, jobban fog focizni, nem veszekszik a többiekkel), aztán én egy öblös "Boldog karácsonyt, hóhóhóóó" kiséretében átadtam az ajándékot. Az persze félúton eszembe jutott, hogy mivel itt SENKI nem ért egy szót sem abból, amit mondok, a "Boldog karácsonyt!" helyett igazából bármit mondhatnék. De végül maradtam a standard szövgnél, többen videóztak, ki tudja, ki nézné vissza egyszer majd, és esetleg döbbenne meg azon, hogy miért mondja a télapó kelet-európaiul hogy "galagonya túróval, megjöttem a fúróval".

 Szóval nagy siker volt a magyar mikulás :)

Úgyhogy ezúton TÉNLYEG a mikulás kíván most mindenkinek nagyon boldok karáconyt! Ajándékot holnap kaptok, a hétvégi Tokyo-trip bejegyzés keretében :) Most ezzel a karácsonyi dallal búcsúzom, amely arról szól, milyen érzés egyedül tölteni a karácsonyt Japánban. Facebookkon már többen láthatták, hogy ők ne érezzék magukat átverve, most egy angol feliratos verziót postolok :D

hó-hó-hó!

http://www.youtube.com/watch?v=6OeUeRqPp7E