2013. január 13., vasárnap

Blast from the past, avagy az elveszett bejegyzések fosztogatói, első rész: Izakaya!

Az a helyzet, hogy lusta vagyok.

Ezt persze eddig is tudni lehetett, de a kedves olvasótábor ebből eddig kimaradt többnyire. Azonban decemberben valahogy olyan mértékben sűrűsödött be az élet körülöttem, hogy van kb 4-5 bejegyzés, ami már fejen készen volt, csak megírni nem sikerült őket. Talán a szemfülesebbek emlékezhetnek, hogy párszor tízerkedtem mindenféle "és most következik hamarosan..." jellegű beharangozóra, aztán nem következett. De most van időm, meg szomorú is az életem mert kint esik az eső és nem tudunk onsenbe menni, ezért most kaptok pótlást!


Elsőnek kezdjük azzal, amit a leginkább meg akartam írni, de végül elmaradt, vagyis azzal, amikor december 9-én Izakayában voltam. 

Erről talán pár szót már írtam, de rég volt, tán igaz se volt, nézzük meg kicsit általánosabban, mi ez az egész. A helyzet az, hogy japánban nincsenek kocsmák. Az a kedves légkör, amit a 8óra munkában olyan szépen megénekelt a nagyferó, itt nem található meg sehol. Állott sörszag, részeg szakállas, a játékgépet püfölő bácsik, soha, senki által nem használt darts-tábla, ragadó asztalok és vizezett, olcsó sör, valamint gyümölcsöt távolról sem látott pálinkák; na ezekről itt még csak nem is hallottak. 
Ami ehelyett van, azok a bárok, ami ugye méregdrága, és nem igazán alkalmas hangulatában se arra, hogy 4-5 tanulásban megfáradt egyetemista bedobjon öt sört meg hat kirakatot. 
 
A másik alternatíva az izakaya, a japánok jellemzően ide járnak, infóink alapján havonta 2-3 alkalommal, bár főleg azok, akik dolgoznak is. A hely - ellentében a legtöbb étteremmel meg bárral - teljesen japán jellegű,  papírfal-jellegű kis helyiségekben asztalok, padok.


Ami nem látszik a képen, hogy az asztal alatti rész süllyesztve van, ergo hiába tűnik úgy, hogy a földön térdelve ülsz - amire fel voltam lelkileg készülve, de azért megterhelő - hanem a lábadnak rendesen van hely az asztal alatt.

Maga a rendszer olyan, hogy fix összegért annyit eszel és iszol, amennyit akarsz. Mondjuk ez a fix összeg magyar szemmel nézve irgalmatlan (olyan 9000 forint), de helyi vásárlóértéke ennek kb 2000 forint körül mozog. Ezért a pénzért bármikor rendelhetsz inni bármit. Mondjuk a választékban nagyon tömény dolgok nincsenek, van ezerféle koktél, nyilván sör-bor, meg persze sake, én ennél maradtam, egyrészt mert ebben azért hajlamos alkohol lenni, másrészt ilyet otthon nyilván nem fogok tudni inni.

Pár szó a koktélokról: Itt megint bejön az, hogy a helyiek nem igazán bírják az italt. Ugyanis itt olyan italokat adnak koktél címén, amiért egy magyar szórakozóhely engedélyét csalás címén bevonnák. Ugyanis normális dolog, hogy olyan "koktélt" hoznak, ami x rész pia, y rész VíZ. Igen, jól olvastátok, itt az emberek fizetnek azért, hogy felvizezzék az italukat. Főleg, hogy nem arról van szó, hogy valamilyen bonyolult koktél-ízhatás miatt tennék ezt, ezek a koktélok semmi másból nem állnak, csak tömény ital (pl whisky) és víz.  Oké, nem csak ezek vannak persze, van egy csomó hagyományosabb is, de ezen kicsit kiakadtam.
A sört ilyen menő kőpohárban adták:


Persze a fix pénzért enni is lehet! Ez monjuk kicsit érdekesen van megoldva: nem te rendelsz, hanem az adott összegért folyamatosan ételt hoznak neked, olyan 20 percenként valami tökmást. Volt itt saláta vagy 3 féle, sajtos-lazacos valami, apró szendvics, rágcsálnivaló, és az egésznek a koronája, a nabe. A nabe-ről - nagy lábosban csomó zöldség meg tészta, amit te főzöl és aztán megeszed - az egyik Tokyo-bejegyzésben már írtam részletesen, inkább nézzétek a sajtszószos-lazactálat. Na, ilyen dolgokat hoztak folyamatosan.


Annyi a keccs a dologban,hogy olyan 3 órát tölthetsz ott ezért az összegért, szóval nem végtelenítve van, de így is azt mondom, hogy az ár-érték aránya nem olyan rossz, mint elsőre gondolná az ember, és egy érdekes élmény. Persze, ez megint nem az a hely, ahová "csak egy sörre" beül az ember, többen javasolták már hogy támadjak be a piaci résen és nyissak kocsmát itt :D Ki tudja, lehet sikerülne megkapaszkodni valami jó brenddel...lehetne egy fécbukk kampány, ami elindítaná az egészet gerillamárketing és vírusreklám elemekkel...hm.... "Linkelj a páLINKával!!!",hm? :D


3 megjegyzés:

  1. engem nagyon érdekelnek a japán emberek alkoholfogyasztási szokásai!
    milyen tüneteket okoz náluk az intolerancia? ők is szoktak sugárban hányni?
    te most akkor ott valamiféle szuperember vagy a szemükben attól,hogy simán megiszod a "jég duplaviszkivel"-t?
    és akkor nem igaz,hogy karaoke közben gurulnak le folyamatosan a sörök és a sake-k?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Gurulnak" "folyamatosan"..... MUHAHAHAHA, vagy hogy lokális legyek, pukukukukukuku.
      Oké, nem végeztem teljes népességre kiterjedő kutatást, de nagyon sok egyetemistával bulizok általában, akik ugye ELVILEG azt a demográfiát és életszakaszt képviselik, amikor az ember a legtöbb alkoholt hajlandó, képes, és van lehetősége bedönteni. Ehhez képest a legtöbben 1-2 sör után annyira vidámak lesznek, hogy nem is isznak semmi mást. Ezért aztán rosszul se igen szoktak lenni. Töményet szinte senki se fogyaszt, sake esetleg.
      És jól érzed, mióta kijöttem, totál alkoholistának érzem magam, mert itt mindenki el van ájulva attól, hogy én már a NEGYEDIK sört iszom, és akkor a pálinkakörbekínálós akcióról nem is szóltam :D

      Törlés
  2. akkor itt lehetőséged sem lesz Faludy-ra inni magad :D

    VálaszTörlés