Virágozzék minden virág!

Először is: elnézést a szokatlan szünetért, a héten elkezdődött az új félév és tárgyfelvétel volt, amelynek keretében - hogy rájöjjek, mit érdemes felvenni, ugyanis cserediákként kb. azt veszek fel, amit akarok, semmilyen kötött tanrend nincs - beültem majdnem az összes érdekesnek hangzó órára, ami meglehető idő és energiabefektetés volt. Mostantól igyekszem visszatérni a "3 naponként egy bejegyzés" ritmushoz, anyag van hozzá bőven egyelőre!

Szóval jöjjön most a már régóta beharangozott cseresznyevirágzásos történet!

Ez konkrétan nem is egy esemény leírása lesz, mivel  - nem számítva a Tokyo-i Ueno parkot, amiről már írtam ugye - vagy három különböző virágnézésen voltam. Ezért inkább magáról a jelenségről akarok írni. Ó, és igen, képek azok lesznek, minden mennyiségben!

Szóval, miről is van szó. Van ez a sakura nevű növény, amely a világ nyugati felében japáncseresznyeként ismert. Nem vagyok biológus, úgyhogy nem fogok belemenni abba hogy mennyi köze van a mi cseresznyénkhez, személyes tapasztalatom alapján a virága ránézésre hasonló, cserébe gyümölcs az nincs rajta egy darab se.

Ami érdekes viszont, hogy amit mi sakuraként ismerünk, az tulképp egy gyűjtőfogalom, és számos típust foglal magába, amit a Japánok perszehogy meg tudnak különböztetni. Az eltérés a virágok színárnyalatától kezdve a virágzási időn át számos ponton kimutatható. Ez nekem akkor tűnt fel, amikor a napokban - a virágzás után jó egy héttel - megláttam az egyetem udvarán egy gyanúsan kivirágzott példányt. Mint megtudtam, ez egy ilyen külön fajta, bár nem a legelterjedtebb. 

A növénynek ikonikus jelentőségét több dolog adja.

 Az egyik - tudom, meglepő lesz - hogy a virágai tényleg nagyon szépek, és rengeteg van belőlük. Az emberek többségében élő képpel ellentétben nem élénkrózsaszín, hanem ilyen helyenként fehéresbe-hajló halványrózsaszín virágai vannak. Ennél jobban ezt nem tudom elmagyarázni, tekintetbe véve, hogy a férfiak 16 színben látnak, már az is eredmény, hogy a halványrózsaszínt elismerem :) Tessék a képeket bámulni.

A másik, hogy nagyon rövid ideig virágzik. Az egész egy kb. háromhetes periódusban zajlik, amikokoris megjelennek az első virágok mondjuk hétfőn, akkor szombattól mondjuk már van rajtuk annyi virág, hogy érdemes legyen odamenni és bámulni. Ez úgy következő keddre eléri a teljes virágzást, amikor is már több virág nem lesz a fán, és a szél hatására elkezdenek hullani a szirmok.  Ekkor megy mindenki hanamizni, hogy még teljes díszükben láthassa a fákat. Ez jó esetben a következő 3-4 napban még ilyen, aztán elkezdenek zöldellni a fák és a szirmok mind lehullanak, jó egy hét múlva már alig látni virágokat a fán. Szóval van úgy 4-5 napod, amikor meg tudod nézni a cseresznyevirágzást, jól kell időzíteni a dolgot.

Minderre rátesz az is, hogy - mivel gyümölcse nincs, maga a fa elég átlagosan néz ki, és a lombkorona sem kifejezetten dús - a fa az év hátralevő részében nem igazán nyújt semmilyen élményt, ezért az egész cseresznyefa értelme évente egy 4- 5 napos periódusban fut össze. Ha kis szerencséd van, mint ahogy nekem volt idén, ez pont hétvégére esik és tudod élvezni.
 

4-5 nap.

Hogy eköré a 4-5 nap köré itt mekkora hepaj kerekedik, azt nehéz érzékeltetni, de megpróbálom azért!

Először is. Van ez a kedves növény, amely jellemzően nem óraműszerűen virágzik hanem ahogy épp kedve tartja. Konkrétan, a hőmérséklettől függ eléggé a történet. Ez azért fontos, mert Japán - kis hazánkkal ellentétben - erősen észak-dél orientáltan nyúlik a végtelenbe. A legdélebbi része - Okinawa - egy Hawai-szerű trópusi sziget, a legészakibb - Hokkaido - környékén pedig hidegebb van, mint nálunk télen. Ezért aztán a cseresznyevirágzás sem egyszerre történik mindenhol. Nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy rájöjj, hogy délen hamarabb fog virágozni mint északon, és a síkvidéken hamarabb, mint a hegyekben.

 
Mindebből következik, hogy ha valakinek lehetőse lenne fentről figyelni Japánt pl. egy timelapse-videón, láthatná, ahogy pár hét alatt mint egy hullám, végigsöpör az országon a sakuravirágzás. Ezt úgy hívják errefelé, hogy "Sakurazensen", és számos weboldal foglalkozik - időjárásjelentés-jelleggel - annak előrejelzésével és dokumentálásával, hogy mikor épp hol tart a virágzás, melyik városban mikor várható. Komoly diagramok vannak, amiken napi beosztásban követhető, hogy épp aznap mennyire fog virágozni, érdemes e menni megnézni. Külön jelölve van a teljes virágzás, az első rügyek, és a legutolsó lehetséges időpont is. Naná, hogy ezeket naponta ápdételik, idén például jó egy héttel előrehozták az egészet, mert melegebb volt, mint számítani lehetett volna rá.

Emellett az utazási irodák is megvannak vadulva, több száz különféle úti cél és katalógus létezik, ami csak arra fókuszál, hogy te elmész valami festői helyre csersznyevirágzást nézni. Rengeteg hely pont erről híres, és szinte minden városban fesztiválokat tartanak ennek örömére. Naná, hogy ezekről is rengeteg infó van a neten.

És akkor mi is ez az egész tulajdonképpen? A cseresznyevirágzás nem csak annyiról szól, hogy odamész, megnézed és hazamész, nemám! Ez kéremszépen egy esemény. Amúgy az egész hacacáré becses neve Hanami, ami lehet hogy baromi misztikusan hangzik (vagy úgy mint egy csuklásrohammal kűzdő hupikék törpike, It's your call), de csak annyit jelent hogy "virágot nézni".

Nyilván ki kell egy helyet választani a célra. Erre a legalkalmasabbak a közparkok. amelyek az errefelé jellemző helyhiány ellenére is dúlnak mindenfelé. Ezekben a cseresznyefák nanáhogy jellemzőek, és szét vannak szórva ilyen kis ligetekbe tömörülve. Ez azért fontos, mer a virágnézés első lépése az hogy keresel egy alkalmas helyet az egyik fa alatt-körül, és a magaddal hozott fóliát leterítve vad piknikezésbe kezdtek. A dolog meghittség-faktorát némileg rontja, hogy rajtad kívül még a fél város is úgy döntött, hogy ezen a napon és ide jön virágzást lesni, lévén hogy az erre alkalmas napok száma elég korlátozott, és azért parkból nincs annyira sok. Annyi baj legyen!

A helyiek úgy tartják, hogy a cseresznyevirágzás a sake-t ízletesebbé teszi. Ezt konkrétan nem tudom megerősíteni, a sörön se nem rontott, se nem javított.

Az egész dologhoz amúgy érzésem szerint az is hozzátesz, hogy - mivel a virágzás március vége-április eleje környékére hajlamos esni - kb. az első olyan tavaszi időszakot találja el, amikor az ember már ki mer menni a szabadba hogy jól érezze magát, és nem csak azért, mert beletűz a nap a monitorba és ezért el kell menni sötétítőfüggönyt venni, mert a régit még télen leszaggatta valaki részegen a karnissal együtt és ráborult a vízipipa.

Külön jó, ha már kicsit túlvagy a teles virágzáson, és elkezdtek szállingózni a virágok. Ki kell hogy ábrándítsak mindenkit viszont, aki eddig ilyet csak animében látott: a jelenség fel annyira se drámai, és a látszat valamint a néphiedelem ellenére sem jár hozzá drámai találkozás egy titokzatos vonzó ismeretlennel.
Illetve, mi találkoztunk egy kutyával. Nem tudom, az számít e.

Ezzel együtt is remek program, az ember simán el tud tölteni egy délutánt a ligetben, mondjuk ez alapvetően a piknik-hangulat miatt is lehet.

 
És pont addigra lesz vége az egésznek - a nagy szél miatt eléggé varázsütés-szerűen - amikorra már sok lenne belőle. Azért ez hiányozni fog.