Second Impact

Egy hosszú, jó egynapos út után fontos a pihentető alvás és a nyugodt másnap délelőtt. Na, ez az, amiből nekem aztán semmi nem jutott. Eleve későn feküdtem az említett karaoke miatt, és fel is kellett kelnem jó korán, mert át kellett vonatoznom a szomszédos városba. Arról lesz itt most szó, hogy miért is.

 Az úúúúgy volt, hogy amikor még csak körvonalazódott, hogy jövök ide vissza, de már elég biztos volt azért – tehát nyáron – ezt az infót széthintettem a helyi ismerőseimnek, többek között a korábbi host-anyukámnak is. Namost ő megkeresett kb. két hete, hogy milyen jó hogy PONT 24-én jövök, hát nem tartanék e meg egy angol társalgásórát neki meg a csoportjának 25-én??? Mondjuk csináltam már ilyet, éppen náluk (is) anno, mivel a tanárt magát, aki tartja, is jól ismerem, ezért magával a helyzettel nem lett volna gond, csak a lelkiállapotommal. :D

A dolgot tovább nehezítette, hogy ez a tali 10kor volt, előtte még 9kor nekem szerződést kellett kötnöm a lakásom házinénijével. Pontosan ugyanannál a néninél vagyok, akinél anno, csak egy másik házban, picit arrébb, úgyhogy emlékezett rám, vagy legalábbis úgy tett, mint aki emlékszik. Gyorsan le is futottuk a tiszteletköröket, elmagyaráztam, hogy én már mindent tudok és értek, hol kell aláírni, aztán huss, futottam és még éppen 2 perccel a busz érkezése előtt kiértem a megállóba. Pont egy ilyen felmaratón kell a jatleges fejemnek.

De végül létrejött a tali, mindenki nagyon örült nekem, volt, akire még emlékeztem is – bár pocsék arcmemóriám van, ez itt elég nagy hátrány mert a szem/hajszíne mindenkinek ugyanaz többnyire, legalábbis ha nem festi – aztán békésen elbeszélgettem velük mindenféle témákról elég kötetlenül, különösen az utazás meg Magyarország érdekelte őket, ezek meg azért eléggé vállalható témák még így félkómás állapotban is.

Ahogy ennek vége, rohantam is kb. ügyeket intézni, fel kellett iratkozni a városházán, hogy sziasztok, itt vagyok. Ez amúgy nem csak ránk, buta külföldiekre nézve kötelező, hanem az egyik városból a másikba költöző japánok is ki vannak ennek téve. A mi esetünkben eléggé ártalmatlan dolog ez a regisztráció, de emberi jogi és adatvédelmi szempontból elég sok gond van vele. Ez ugyanis a régi család-rendszer egyik maradványeleme, és elég sok minden regisztrálva van egy ilyen költözés alkalmával, családi állapot/válás ténye, gyerekek, előző lakóhelyek – ez utóbbi különösen fontos, mert a régen az un. ”tisztátalan” kasztba tartozók bizonyos helyeken laktak, és az innen származókat még a 70-es években is diszkriminálták – mind-mind lekövethetőek, akár az éppen felvételiztető munkaadó által. Az adatok ugyanis majdhogynem publikusan hozzáférhetőek. Hadd ne ecseteljem, milyen problémákat szül ez mind a mai napig…

Ezután ebéd a közeli bevásárlóközpontban, neszenektek takoyaki, mert egy bejegyzés se maradhat gasztrofotó nélkül :D Ez sült tésztába rakott kis polipdarab, majonézzel és szósszal, gombóc formában, „mint az közismert”.

Délután a nap lezárásaként némi berendezkedéses-pakolás, és az elmaradhatatlan 100yenes bolt. Erről már volt szó anno két éve is, hogy mennyi minden vehető itt meg majdnem 250 forintért, és hogy mennyire jó lenne, ha nálunk is lenne ilyen bolt. Mert tényleg mindent lehet benne kapni, a dolgok jó minőségűek, sokfélék, ugyanabból is van választék, és az élet minden területén segít berendezkedni. Ezt illusztrálandó lássátok miket vettem most a beköltözést elősegítendő. Még egyszer mondom, minden itt felsorolt item 250 forint, ahol mégsem, ott majd mondom.

-       Felmosófa és szivacs

-       Szappan

-       Mosogatószer

-       Levesestál

-       Evőpálcika

-       Lefűzőmappa

-       Nagy konyhakés

-       Papucs (200yen)

-       Ülőpárna

-       Szemetes kosár

-       Kéztörlő törölköző

-       Öt darab fogas

-       Fakanál

-       Félkész miszóleves 8as csomag

És vehettem volna még ezer komolyabb dolgot is, de mivel elég sok mindent megkaptam, úgy ahogy volt az elődömtől, így egy csomó háztartási cikkre – pl. lábosok – nem volt szükség.

Szóval itt ilyen ”olcsó és jó” opció is van. Nehéz elhinni, de tényleg minőséget adnak. Ennyiért.