Ismét apróságok

Megjöttek végre a saját kardjaink! Eddig ugyanis kölcsönkardokkal gyakoroltunk, de azért ez nem volt egy túl sokáig tartható állapot, szóval múlt héten szóltunk a boltosbácsi-mesternek (van egy ilyen is a vagy 4-5 tanár között, akik oktatnak minket). Úgyhogy ma már azokkal csépeltük a levegőt a mester lelkes instruktálása közepette. Ami furcsa volt, hogy elvileg volt külön női kard, de akárhogy néztük, semmi különbséget nem tudtunk felfedezni a normálishoz képest.

Emellett rögtön arra terelődött a szó, hogy bizony ruha is kell majd. Ezen kicsit meglepődtem, mert annó nálunk ez úgy ment, hogy egy bizonyos fokozatig még közelébe se mehettél hakamának, itt meg már most se ártana, ha lenne. Úh ez lesz a következő project.

Tsun-chan!

Délelőtt meghozták a kotatsumat! Jelenleg is épp elóla pislogva írom ezt a bejegyzést, úgyhogy lehet örülni, részletes beszámoló következik!

Az egész szett 3 részből áll. Van egy szőnyeg, ezen van az egész rajta. Ez igazából nem szükséges a dolog működéséhez, de úgyse volt szőnyeg a szobámban. Erre kerül rá az asztal, mint fő elem. Végül pedig az asztalszerkezet és az asztallap közé bekerül egy vastag takaró, ez harmadik darab. 

Nézzük kicsit bővebben!

"Zááááűnkóóókunótensiiiinooteeeeze...."

Megvolt a szónokverseny! Igen kevés alvás után és a tervezettnél némileg kevesebb felkészüléssel vágtam neki (jó, ha a szöveg 70%-a a fejemben volt), szóval nem nyerni mentem alapvetően. így is jó élmény volt, találkoztam csomó emberrel, kicsit kipróbáltam ezt az egész műfajt, meg hallottam másokat beszélni. Érdekesebb dolgok:

- Soha nem hallottam még magamat japánul beszélni, itt most kénytelen voltam, mert mikrofon volt. Sose voltam nagy rajongója a saját hangomnak (DE imádok beszélni. Na ezt add össze), ez nagyon fura élmény volt.

- Alapvetően háromféle előadó volt. Az egyik az, aki folyékonyan felolvasta a szövegét, ők valamit nagyon benézhettek, mert ez nem felolvasóverseny volt...

- Volt olyan, aki bár fejből mondta, de többször elakadt. 

- Néhányan fejből mondták folyékonyan.

- Volt egy nagyon érdekes srác, hihetetlen japánosan beszélt, folyékonyan, választékosan, még ha kicsit közvetlen stílusban is. Na, ő nem nyert semmit, azóta se tudom, hogy miért. Lehet a közvetlen stílus - meg az hogy egyedül ő nem volt öltönyben - ennyit rontott a pontszámon.

- 80% kínai volt, ezen meglepődtem.

歯っぴい？

Na ez megint olyan amit inkább átélni kell, nem pedig magyarázni, de azért megpróbálom :D

A fenti feliratot egy reklámtáblán láttam ma biciklivel az állomásra menet. A képen egy "jókafogaidlaci" jellegű fogorvosmodell-hölgyemény épp bájosan egy almába készül beleharapni. Amiért a szóviccblogra illene a dolog, az az, hogy a felirat kifejtve úgy hangzik, hogy "háppí?", ami az angol happy átirata lenne, de azt abszolút nem így írják, hanem a külföldi szavak átírására használt katakanákkal. Ennek a feliratnak az első  jele (amit "há"-nak kell olvasni) viszont a "fog" kanjijával van írva.  Há-ppí?

Remélem, nem csak nekem fáj.

Chazuke

Már megint hideg van. A legfurább az, hogy a szobában inkább van hideg mint kint, ezt egyelőre nem tudom feldolgozni, bár valszeg inkább bug, mint feature. 

Megint volt óránk a bácsival. Érdekes sztorit osztott meg a kommunikáció témában.

Én-Japán 1:0

Megtartottuk a prezentációt. A tanár sokkal jobb arc volt, mint az előzőleg sejtettük, gyakorlatilag nem hagyta, hogy mi ott kint makogjunk hárman a kb. 10 perces anyagunkkal, hanem csomószor megállított és a saját véleményével, kommentjeivel kb. olyen kerekasztal beszélgetéssé változtatta az előadást. Az elején persze mindenki izgult, de aztán egész baráti hangulat lett a végére :D

Megint apróságok

Holnap beszámolót kell tartanom egy japán szakfolyóiratban megjelent tudományos cikkből, ami az írott és a beszélt nyelv eltéréseivel foglalkozik, ezt ültünk le ma átbeszélni. Az a csodás helyzet állt elő, hogy két társam nem csinált még ilyesmit sose, én ugyan igen, de nem japánul, így aztán meglehetősen meg voltunk lőve. Azért összehoztunk valami szinopszist, a japán leányzó ígért összefoglalót is, a tanár is talán jó arc lesz, mert mi vagyunk az elsők. Remélem jól fog sikerülni. (spoiler: jól sikerült. A dolog logikájából adódóan ugyanis mindig másnap írom az aznapi bejegyzést, sza azóta már meg is tartottuk. De erről bővebben holnap)